Diéta vagy életmódváltás – igazából már sok helyen hallottuk, de azért csak leírom, hogy az utóbbi lenne az ideálisabb a kettő közül 🙂 – során nemcsak a makrotápanyagok arányára kell figyelmet fordítani, vagy hogy mennyi az egyes ételek kalóriatartalma.
Azt is érdemes számításba vennünk, hogy amit megettünk mennyire emeli meg a vércukorszintünket; és itt jön a képbe a glikémiás index (röviden GI) – ugyanis ez az érték pont ezt mutatja meg.
Mi az a glikémiás index?
A glikémiás index tulajdonképpen egy szám. Megtudhatjuk belőle, hogy az adott ételben lévő szénhidrátot milyen gyorsan alakítja a szervezetünk glükózzá. Tehát ez alapján kettő, azonos szénhidrátmennyiséget tartalmazó étel rendelkezhet különböző glikémiás indexszel. Minél kisebb egy étel glikémiás indexe, annál lassabban emeli meg a vércukorszintünket.
| GI | Példák | |
| alacsony | 30-50 | lencse, joghurt, tésztafélék durumbúzából |
| közepes | 50-70 | kukorica, banán, cukrozatlan gyümölcslevek |
| magas | 70-100 | méz, fehérlisztből készült tészták, szőlőcukor |
A glükóz vagyis a szőlőcukor glikémiás indexe 100.
Hogyan építsem be a mindennapjaimba ezt a tudást?
Igen, ez mind szép és jó, de mihez kezdjek én ezzel – fordul meg az ember fejében. Igazából érdemes nagyjából tisztában lenni (persze, ha az egészségügyi állapot megköveteli – például cukorbetegség esetén – akkor nem csak nagyjából) a lassú/gyors felszívódású szénhidrát fogalmával, az egyes ételek glikémiás indexével, valamint azzal, hogy reggelire és vacsorára mindenképp érdemes lassú felszívódású szénhidrátot fogyasztani.
Azt is jó tudni, hogy a szénhidrát felszívódását lehet lassítani vagy éppen gyorsítani attól függően, hogy hogyan készítjük el az adott ételt vagy hogy mivel fogyasztjuk együtt.
A nagy hőfokon történő főzés vagy sütés növeli az értéket, de például ha megpároljuk az ételt, az csökkenti a glikémiás indexet, ahogy az adott szénhidráttal együtt fogyasztott fehérje és rost szintén. Ezért is szokták azt javasolni, hogy a rizst valamilyen fehérjeforrással (például csirkemellel) és salátával együk. Bár ez elég unalmasnak hangzik, főleg a sokadik alkalom után.
Jó ötlet – és kicsit a lehetőségeinket is bővíti – a burgonyát krumplisaláta formájában enni, ahogyan a rizst is lehűtve, ugyanis ezek az elkészítési módok is lassítják a szénhidrát felszívódását ezeknél a köreteknél. A tésztát pedig érdemes al dante állapotban fogyasztani.
Az már jól látszik, hogy ezek az értékek (glikémiás index, kalória, fehérje, szénhidrát, zsír, stb.) önmagukban nem mérvadók – együtt érdemes kezelni őket; illetve ajánlott változatos és kiegyensúlyozott étkezést folytatni (valamint nem elveszni a számok tengerében 🙂 ) .
Ha egy igazán kiadós, lassú felszívódású reggeli ötletre vágysz, nézd meg itt, hogyan készítünk diétás zabkását! 🙂